Lófajták
A világon több mint 300 lófajtát tartanak számon, és hazánkban is egyre több fajta kerül be. Itt csak a leggyekrabban előforuló és a magyar fajták kerülnek bemutatásra.
                   Akhal-Tekini
Ez az érdekel,titokzatos lófajta Türkmenisztánból származik. Bőre és szőre alkalmazkodott a sivatagi meleghez, így vékony bőr és finom szőr jellemzi. Türkmenisztán területén az Akhal-Tekini feltehetőleg már 3000 évvel ezelőtt létezett. Valószínünek tartják, hogy rokoknna az arab Munaghi versenytörzsek. Nevét a Kopet-dag hegység és a Kara-kum sivatag közötti, Ahalnak nevezett oázisról, és a teke nevű törzsről kapta. A fajta fejlődésére a 20. százas nagy hatással volt. Ezekből az időkből nagy versenyzőkről és nagy örökítőkről különböző dokumentumok maradtak ránk. A karakorum-sivatag oázisaiban tenyésztik. A tenyésztés központja Ashabad. Sok fajta vérvonalában találunk Akhal-Tekini vérvonalat, de saját fajtája idegen vérrel nem keveredett. Sikeretlenül próbálták telivérrel keresztezni. A türkmének fő célja a fajtával a versenyzés volt. A felkészítésre nagyon odafigyeltek. Az időjárástól (nagy meleg és hide) nemeztakaróval védték. Árpával, tojással, lucernával, birkazsír pogácsával etették őket. Megjelenését tekintve sokan furcsának, különlegesnek tartják. Hatalmas teljesítményre képes sivatagi körülmények között is. Az egyik legstrapabíróbb ló. Feje nagyságát tekintve változó, de egyenes orrprofilú, nagy szemekkel, és széles orrlyukakkal, egymástól távol álló fülekkel. Előfordulhat a nóniuszok-ra jellemző kosfej is a fajtában. Hosszú, vékony nyak jellemzi, mely a fejjel 45 fokos szöget zár be. A fej tűzöttségét tekintve magasan tűzött. Nyakát,,szarvasnyaknak'' is nevezik, hossza szintén változó. Végtagjai hosszúak. Alkata miatt kifejezetten kényelmes lónak tartják a lovaglás szempontjából. Patái kicsik, kemények és szabályosak. Fémesen csillogó, aranysárga színe a fajta egyedi sajátossága, az aranysárga változatok egyszínűek. Feket és barna színben is megtalálható, kivétel a tarka. Az Akhal-Tekinit hátaslónak hasznosítják, és szívesen versenyeznek is vele.

    
                                  Anglo-Arab
Az egyik legépszerűbb hátasló. Ahogy a neve is mutatja, legnagyobbrész arab, és angol telivér kapott szerepet a kialakulásban. Ebből a két fajtából a legjobbakat örökölte. Ezt a melegvérű lovat Dél-nyugat-Franciaországban, és az Egyesült Királyságban tenyésztették ki. A franciaországi ménesekben több mint 150 éve tenyésztik. A méneskönyvbe kizárólag azokat a fajtákat veszik fel, melynek vérében 25 százalék arab génhányad található, ős őkeik arab, angol telivér, vagy anglo-arab lovak. Mára a fajta Franciaországon kívülre is elterjedt. Közepes testtömegű, szikár, elegáns. Egyre inkább kezd hasonlítani a telivérhez. Harmonikus felépítésű. Feje egyenes, nyaka hosszú, vagy közepesen hosszú, és középmagasan illesztett. Lapockái dőltek, ennek dőlése szintén telivérre jellemző. A mar kifejezett,háta feszes, szügye közepesen izmolt. A hátsó végtagok a kiváló vágtamozgást teszik lehetővé. Állkapcsa nem húsos. Feje telivér hatású. Fara hosszú. Jó minőségű csontozat, szabályos lábszerkezet jellemzi. Színei pejtől a sárgáig terjednek, előfordulhat még a szürke. Hátaslónak hasznosítják. Galopp jármódban szívesen versenyeznek vele.

            
                                 Angol Telivér
Ez a fajta, mely jellegét tekintve melegvérű ló, a 17-18. században alakult ki az Egyesült Királyságban, Angliában. A világ leggyorsabb, legértékesebb fajtája. Számos fajta kialakulásában, keresztezésében, főként sportlótenyésztésben játszott nagy szerepet. Nagy szerepe van a lóversenyzésben is. A kiinduló állományt a Galloway adta. Ezenkívül még két faj játszott nagy szerepet az angol telivér kialakulásában. Ez a spanyol ló, és arab ló, mely temperamentumot, minpséget örökített, és egészséget. Az angol telivért tartják a legnemesebb fajtának. Magyarországon az angol telivér meghonosítása Széchenyi István és Wesselényi Miklós nevéhez fűződik. Erre a fajtára jellemző, hogy az egyéb lófajták testrészeivel összehasonlítva hosszabbak. Bátrak, ám egyes egyedek nehéz természetűek, idegrendszerük kissé túlfeszített. Feje száraz, a mar hosszú, izmos, kiemelkedő, lapockája hosszú, erős, dőlt, jól izmolt. Elegáns nyaka tért nyerő vágtaugrást tesz lehetővé. Mellkasa mély,ágyéka feszes, végtagjai jól inaltak, hosszúak, finomak. Az angol telivér hátulsó hosszú lábainak köszönhetően igen gyors. Marmagassága 150-170 cm között, szárkörmérete 20 cm körül van. Színe bármilyen lehet, kivéve a tarkát, legjellemzőbb színe a pej,sárga,fekete,szürke. Hátaslónak alkalmazzák, illetve főként a lóversenyek végett tartják. Kétéves telivérekkel már versenyeznek. Mindemellett a világ legelterjedtebb kultúrfajtájaként tartják számon.

        
                   Andalúzia ló
Az andalúz fajta Spanyolországból, Jerez városából származik. Ez a fajta az egyik a három fajta közül, mely a legnagyobb hatást gyakorolta a világ lótenyésztésére. A másik kettő az arab és a berber. A fajta több mint valószínű, hogy időszámításunk előtti, illetve a jégkorszak előtti időkből származik. A berber és az arab ló hatására alakult ki, de ebben a helyi fajták is közrejátszhattak. Az andalúz ló minden valószínűség szerint a tarpán, Sorraia és a berber fajtákból alakult ki. Ami a legérdekesebb, hogy az andalúzt elfogadják a Lusitano fajtájában, de fordítva nem. Európa kedvenc lovaként tartották számon, és előszeretettel használták a lovasiskolákban. Ez a spanyol ló nagyon sok fajta kialakulásában játszott szerepet, többek között az amerikai fajták egy része is belőle származik. A tenyésztés központja Jerez de la Frontera, Sevilla és Cordoba. Az Andalúz Tenyésztő Szövetség 1912-ben alakult meg. Nemes megjelenésű, szeret menni, bár nem mondható gyors lónak. A feje nemes jelleget mutat, kissé kosfej jellegű. A sörénye és a farka gyakran hullámos, és meglehetősen dús, hosszú. A fajtára jellemző az erős csánk, kiváló csontozat, szabályos paták, a rövid, izmos, jól ívelt nyak és az erős, széles válltájék és a lapocka, mely kevésbé dőlt a telivérhez viszonyítva. Középnagy termetű ló, viszonylag alacsony, szemei mandula formájúak, homloka széles és lapos. Fara meglehetősen lejtős. Színei a szürke, pej, ritkán sötétpej és sötét májsárga, régen akadt tarka is az Andalúzok között. Hátaslónak hasznosítják. Gyorsan tanul, megbízható és jó szándékú. A spanyolokra jellemző temperamentumosság is felfedezhető benne. Akciós mozgású. Kiváló a magasiskolai díjlovagló feladatokra.

                           
                    Furioso-North-Star
Magyar fajta, a 19.századból ered. Kialakulását pontosabban az 1840-es évekre tehetjük. A Mezőhegyesi félvér megnevezése azért van, mert a ménes Mező hegyesen volt. Az alapító mén - Furioso egy pej angol telivér - a fajtát méretben javította. Ugyanakkor meg kell említenünk a North-Star nevű angol telivér mént is, mely szintén sokáig fedezte Mezőhegyes kancáit. A fajta kialakulására a Nóniusz fajta is hatással volt. Egyébként az imént említett fajtával szoros rokonságban áll a Furioso. Nagyszerű hátasló,feje nemességet tükröz,nyaka nem túl hosszú, a test zömök, mellkasa mély, lapockája dőlt, a hátulsó lábak erősek, fara jól izmolt. Marmagassága 170 cm körüli,jellemző színe a fekete és a pej, de sárga is lehet. Jelenleg Hódmezővásárhelyen található a legnagyobb hazai állománya az Aranyági Ménesben.


                            Holstein

Oldal: Lófajták
Lovasok A Nagyvilágban.Minden mit tudni kell a lovakról! - © 2008 - 2024 - lovasokanagyvilagban.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat